AZ ÉRETT HEG
A hegek osztályozása az úgynevezett Vancouver-klasszifikáció használatával történik, mely szerint hatféle hegtípust különböztetünk meg.
- Érett heg
- Éretlen heg
- Lineáris = vonalas (műtéti) hipertrófiás heg
- Kiterjedt (égési) hipertrófiás heg
- Minor keloid
- Major keloid
A hegtípusok szakszerű és nemzetközileg elfogadott tudományos meghatározása nem ismeri az orvosok által is oly gyakran és előszeretettel használt keloidos heg megnevezést. A keloidos heg megnevezéssel a hétköznapokban a hipertrófiás, azaz növekvő és burjánzó, valamint a szabálytalan hegeket illetik (orvosok és betegek is).
Amikor legelőször vizsgálunk meg egy kórosnak és/vagy szabálytalannak tűnő heget, nos akkor a legelső szakorvosi feladat a hegtípus diagnosztizálása. Sokszor nem lehetséges egy pillantással (blikk diagnózis) megállapítani, hogy milyen típusú heggel állunk szemben, mert az élet sokkal bonyolultabb ennél. Ugyanis gyakran egy nagyobb kiterjedésű hegben többféle hegtípus észlelhető. És hogy még nehezebb legyen az orvos munkája, az egyes hegek eltérő állapotban, stádiumban is lehetnek. A heg konzultáció során tehát az első lépés a heg differenciál diagnosztika, magyarul annak megállapítása, hogy miféle és milyen állapotú heggel /hegekkel állunk szemben? Az adott állapotú hegtípus határozza meg a hegkezelés módszerét.
Ha már most konkrét kérdése van, akkor okostelefonon megérintve az alábbi képet azonnal tárcsázhat minket:
Elsőként bemutatom az érett heget, mely a szép heg, az alig észrevehető heg, az alig látható heg, a nem feltűnő heg.
Az érett heg az a hegtípus, amelyet az ideális hegnek tartunk, azaz semmiféle szabálytalanságot és/vagy kóros jellemzőt sem mutat. A heg színe teljesen, vagy szinte teljesen megegyezik a környező, a szomszédos ép bőr színével. A heg vastagsága finom és vékony vonalszerű, ráncszerű, azaz az 1-2 millimétert sem haladja meg. A bőr felszínéből nem emelkedik ki. Megtapintva puha, rugalmas, az ép bőrhöz hasonló. Helyzete, iránya, lefutása teljesen megfelel a plasztikai sebészet szabályainak, az emberi test bármely részén legyen is megtalálható. Külső szemlélő számára alig érzékelhető. Ez tehát az optimális heg, amely minden műtéti beavatkozást követően elméletileg az elvárható eredmény kellene hogy legyen, függetlenül a műtét javallatától (nemcsak plasztikai, ill. esztétikai plasztikai műtétekről van szó)! A realitás azonban az, hogy pl. a balesetek és a súlyos, az életet közvetlenül veszélyeztető betegségek megoldása érdekében végzett sürgős beavatkozások esetében a beteg életének a megmentése az elsődleges, tehát a szükségszerű és célszerű metszésvezetést ennek alá kell rendelni. A hegkérdés ilyen esetekben – kijelenthetjük – másodlagos. A beteg gyógyulását követően van megoldás a kóros, a szabálytalan, a panaszokat okozó heg korrekciójára.
Mindenféle műtét esetében az a célunk, hogy a műtéti metszés érett heggel gyógyuljon!